Erőteljes és mindent átható digitalis forradalomban élünk, ami megkerülhetetlen része lett mindennapjainknak. A történelem során a műszaki fejlesztések, technikai előrelépések és találmányok erőteljes ösztönzője általában a háború volt és a háborús helyzetben fejlesztett haditechnika, ami később polgári alkalmazássá vált a különböző tudományokban.
Gondoljunk csak egyszerűen Alan Turing számítógépére, A számítógépre, vagy Archimedes kőhajítógépeire. Az emberiség jelenleg háborúját vívja a Covid19 járvánnyal, aminek eredményeképpen rohamléptekben kell fejleszteni a digitális megoldásokat. A digitalizáció fejlődésének egyik fő mozgatója manapság sajnos a pandémia lett. A kiemelt cél: az érintkezés nélküli üzleti folyamatok hiteles és biztonságos adminisztrációja – ez a cél, igaz átdobott értelemben – Archimedesnél is megvolt.
Mire mennénk most az e-recept rendszer nélkül? A házhozszállító cégek virágoznak, az állami cégek és a közszolgáltatók is mindent online próbálnak intézni. Ezek a rendszerek korábban is léteztek, de korántsem támaszkodtunk ennyire rájuk. Az ügyfeleket és a vállalatokat ma már olyan digitális hidak kötik össze, amelyeken biztonságos az átkelés, a kényszer egyre inkább emlékké válik, az egyre profibb megoldások viszont már elvárásokká. Valószínűleg ez a kényszerítés a legjobb rossz, ami egy digitálisan éretlen vállalkozást ösztönözhet a fejlesztésre.
Újra megtalálni önmagunkat
A digitalizáció hozhatja meg azt a kulturális, kommunikációs, globalizációs szintlépést, amit a jog, a nyelv, a vallás a zene, vagy a sokszereplős gazdaság jelentettek eddig (és persze jelentenek továbbra is, csak immár a digitalizáció keretébe foglalva).
A digitalizáció világa egy olyan klub, ahol mindenki tud sakkozni, legalábbis a lépéseket mindenki ismeri és érti, így a tagok magán és üzleti kapcsolataikat az új nyelven tudják közvetíteni, a fejlesztések lehetővé teszik, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák, és tartalmak egyszerre jelen lehessenek az emberek életében, megteremtve számukra az üzleti, magán és önkifejezés lehetőségét.
Már csak az a dolgunk, hogy a saját helyünket megtaláljuk és gazdasági értelemeben is jelen legyünk ebben a hatalmas rendszerben.
Az elmúlt egy év különösen felgyorsította az amúgy sem ólomcipőben járó digi forradalmat: megváltoztak a vállalati struktúrák, feladatleosztások, a munkarend, tőkeátcsoportosítás zajlott le, a pandémia rávilágított a tudásbeli hiányosságokra – elég csak arra gondolni, amikor egy bank alkalmazottai akarták otthonról intézni ügyfelek tízezreinek az ügyeit – megkezdődött a valóban érintkezés nélküli világ felépítése.
Az emberiség nagy kommunikációs találmányai, mint a pletyka, az írás, a jog vagy a vallás a digitalizációnak köszönhetően, ha tartalmilag nem is, de az új csatornákon és módszerekkel sikeresen töltik be szerepüket, utat mutatva a legújabb digitális modelleknek. Nem kellett messzire menni az érintkezés nélküliség keresésében, hiszen részben már kitaláltuk, a kabátot azonban igazítani kellett – és kell még folyamatosan.
Új cégforma a mikromulti
Húsz-huszonöt éve a Gutenberg-galaxist váltotta az internet, és igazán divatos volt erre hivatkozni. Mára látjuk, a kettő egymás mellett vidáman megél, ma ugyanilyen divatos az internet kontra digitális forradalomról beszélni. Nyilván ez már más viszonylat, hiszen ez már nem lineáris elmozdulás, sokkal jobban kifejezi a változást a tér és a negyedik dimenzió kapcsolata.
Az újságból lett hírportál, a szövegből pedig e-bookon olvasható speciális fájlformátomú szöveg, a dollárból bitcoin, ami többet ér már, mint bármelyik ókori „coin”. A digitalizációnak saját „garvitációs tere” van, ami magához vonzza az összes eddigi kommunikációs modellt, kapcsolatot. A vállalkozásoknak, főként a kkv-knek, valahogy viszonyulniuk kell az új kihívásokhoz, az új tudáshoz, fel kell ismerniük a számukra elérhető előnyeit, és fel kell használniuk, a javukra fordítva azt. Ez nem lehet, és nem is lesz másképp.
A digitalizáció világa, a globalizmus világa, az egyenlőség világa segíti a legkisebb vállalkozásokat is abban, hogy olyan alapelvek szerint tudjanak működni, ami eddig csak a nagyok sajátjai voltak: transzparencia, prudencia, követhetőség, ügyfélkapcsolatok szervezettségének magasabb szintje, tökéletes adminisztráció, végső soron: a cég versenyképességének és folyamatos működésének biztosítása. Más szóval: a mikromultiság.
Egy egyéni vállalkozót ugyanúgy emelhet a digitalizáció magasabb működési szintre, mint egy tőzsdén jegyzett céget. Az újdonság az, hogy az egyre több eszköz és lehetőség teret ad a kisvállalkozásoknak a fejlődésre, a szolgáltatásaik új típusú megjelenítésére, új sales módszerek bevetésére, új vevők megnyerésére, új céges arculat építésére. Vég nélkül sorolhatnám az előnyöket, ha van valamid ( tudás, termék, ötlet,ect) amit értékesíthetsz, a digitális megoldások segítik megtalálni a piacodat és segítenek előnyösebb pozícióban ott is maradni.
Az emberi valóságról alkotott absztrakció evolúciója körülbelül az alábbi mondatokkal leírható:
- I.e. 6000-től
Aki nem kapcsolódik valamelyik közösséghez az nem létezik.
- I.e 2000-től (első valóban rendszeresen megjelenő napilap 300 példányban)
Ami nincs benne a médiában, az nem létezik.
- 1990-től
Aki nincs fent a neten, az nem létezik.
- 2020-tól
Aki kimarad a digitalizációból, nem létezik.
És máris otthon vagyunk.
