AI az ügyvitelben: mi történik közben az adataiddal?

Az AI lassan mindenhol ott van. Megírja a levelet, összefoglal, elemez, ajánl, válaszol, és valószínűleg már csak idő kérdése, hogy szóljon, mikor kellene végre rendet rakni az íróasztalodon.

Egy ügyviteli szoftvernél viszont érdemes egy kicsit másképp nézni rá.

Itt ugyanis nem egy bevásárlólistáról vagy egy vicces szülinapi köszöntőről van szó. Egy ilyen rendszerben lehetnek ügyfélnevek, e-mail-címek, telefonszámok, ajánlatok, szerződések, számlázási információk és egyéb üzleti adatok is.

Ha pedig egy szoftver bizonyos funkciókhoz külső AI-szolgáltatót használ, akkor az adott funkció működéséhez szükséges információk eljuthatnak ehhez a külső szolgáltatóhoz feldolgozásra.

Ez önmagában nem jelent szabálytalanságot vagy adatszivárgást. Viszont felvet egy nagyon egyszerű kérdést:

tudod, valójában hova kerülnek az adataid?

Ha AI van a rendszerben, az adataim is eljuthatnak egy AI-szolgáltatóhoz?

Igen, eljuthatnak.

Ha egy ügyviteli szoftver egy külső AI-szolgáltatást használ valamelyik funkció működtetéséhez, az ehhez szükséges adatokat továbbíthatja annak a szolgáltatónak feldolgozásra.

Ez lehet például egy szöveg, egy dokumentum tartalma vagy más olyan információ, amelyre az adott funkciónak szüksége van.

Ez nem minden AI-os rendszer esetében történik ugyanúgy, és önmagában nem jogellenes. A GDPR lehetővé teszi adatfeldolgozók és további adatfeldolgozók bevonását is, meghatározott feltételek mellett.

A lényeg tehát nem az, hogy az AI önmagában „jó” vagy „rossz”, hanem az, hogy a használata közben mi történik az adataiddal, és kik vesznek részt azok feldolgozásában.

Fontos különbség, hogy attól még nem beszélünk adatszivárgásról, ha egy rendszer jogszerűen, meghatározott célból továbbít adatokat egy másik szolgáltatónak. Adatvédelmi probléma akkor merül fel, ha az információkhoz olyan fél fér hozzá, akinek erre nincs jogosultsága, vagy az adatkezelés nem a megfelelő szabályok szerint történik.

Egy vállalkozó szempontjából ezért inkább az a fontos kérdés, hogy pontosan kik kapcsolódnak be a háttérben a rendszer működésébe. Egyetlen szoftver mögött ugyanis több különböző technológiai szolgáltató is állhat, és ezek közül nem feltétlenül mindegyik látható első pillantásra.

Honnan tudhatom, hogy kik férnek hozzá az adataimhoz?

Ehhez érdemes tényleg elolvasni a szolgáltató adatkezelési tájékoztatóját és az adatfeldolgozásra vonatkozó információkat.

Igen, azt a dokumentumot, amit általában olyan lelkesedéssel nyitunk meg, mint egy 47 oldalas mosógép-használati útmutatót.

Pedig néhány egyszerű kérdésre nagyon fontos választ adhat:

Használ a rendszer külső AI-szolgáltatót?
Milyen adatokat továbbít neki?
Más szolgáltatók is részt vesznek a feldolgozásban?
Hol történik az adatkezelés?
Kerülhetnek adatok az Európai Gazdasági Térségen kívülre?

Minél több ilyen kérdésre kapsz világos választ, annál pontosabban látod, mi történik a háttérben.

Ha európai a szoftver, akkor minden adat Európában marad?

Nem feltétlenül.

Egy magyar vagy más európai szolgáltató is igénybe vehet külső technológiai partnereket. Ha ennek során személyes adat harmadik országba kerül, arra a GDPR külön szabályokat ír elő.

Éppen ezért önmagában nem elég azt megnézni, hogy melyik országban működik a szoftvert fejlesztő vállalkozás. A háttérben használt további szolgáltatásoknak is jelentőségük lehet.

Az AI mindent megjegyez, amit beleírunk?

Nem lehet általánosan kijelenteni, hogy minden AI automatikusan „megtanul” mindent, amit megadunk neki.

Ez attól függ, hogyan működik az adott szolgáltatás, mire használja fel az adatokat és milyen feltételekkel történik a feldolgozás.

Az Európai Adatvédelmi Testület külön is foglalkozott a személyes adatok AI-modellek fejlesztése és használata során történő kezelésével. Többek között azt vizsgálja, mikor tekinthető egy AI-modell anonimnak, milyen jogalap alapján kezelhetők személyes adatok, illetve milyen következménye lehet annak, ha a modell fejlesztéséhez jogellenesen kezelt személyes adatokat használtak fel.

Vállalkozóként ebből leginkább egy dolgot érdemes megjegyezni:

nem kell abból kiindulni, hogy minden AI ugyanúgy kezeli az adatokat. Meg kell nézni az adott szolgáltatás feltételeit.

Mindent oda kell adni az AI-nak?

Nem.

A GDPR egyik alapelve az adattakarékosság: csak olyan személyes adatokat indokolt kezelni, amelyek az adott célhoz megfelelőek, relevánsak és szükségesek.

Magyarul, ha egy feladathoz elég egy dátum és egy összeg, akkor érdemes megkérdezni, hogy valóban szükség van-e mellé az ügyfél telefonszámára, lakcímére, teljes levelezésére és három évnyi dokumentumára.

A „küldjük át az egészet, abból baj nem lehet” nem igazán az adattakarékosság tankönyvi példája.

És mi van a nem személyes, de bizalmas üzleti adatokkal?

Az ügyviteli rendszerben nemcsak személyes adatok lehetnek értékesek.

Árak, egyedi ajánlatok, belső pénzügyi információk, üzleti folyamatok vagy más bizalmas adatok is bekerülhetnek.

Ezek egy része a körülményektől függően üzleti titoknak is minősülhet.

Ezért egy AI-funkció használatánál nemcsak azt érdemes megkérdezni:

„Van ebben személyes adat?”

Hanem azt is:

„Van ebben olyan üzleti információ, amit nem szeretnék egy másik szolgáltató rendszerébe elküldeni?”

Ha valami GDPR-kompatibilis, akkor biztosan nem történhet semmi baj?

A GDPR nem varázspajzs.

A szabályozás megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket követel meg a személyes adatok védelme érdekében, de ebből nem következik, hogy egy rendszerben soha nem történhet incidens.

Ezért önmagában az, hogy egy szolgáltató azt írja magáról, hogy „GDPR-kompatibilis”, még nem válaszolja meg az összes fontos kérdést.

Érdemes inkább azt megnézni, hogy mi történik ténylegesen az adatokkal a háttérben.

És akkor mi a helyzet az Innonesttel?

Itt van egy egyszerű különbség.

Az Innonest ügyviteli rendszerében jelenleg nincs AI-funkció.

Ez azt is jelenti, hogy az Innonest működéséhez nem kell az ügyfelek adatait egy külső AI-szolgáltatóhoz továbbítani azért, hogy az AI feldolgozza azokat.

Nincs a háttérben egy AI, amelynek el kell küldeni az ügyféladataidat ahhoz, hogy a rendszer elvégezze azt, amire használod.

Az Innonest funkcióit emberek tervezik, fejlesztik, tesztelik és javítják.

Kézzel.

És egy kicsit szeretettel is.

Nem azért, mert az AI önmagában rossz technológia. Rengeteg helyen kifejezetten hasznos tud lenni.

Mi egyszerűen abban hiszünk, hogy egy ügyviteli rendszernek nem attól kell okosnak lennie, hogy mindenáron AI van benne.

Hanem attól, hogy átlátható, könnyen használható, és azt csinálja, amire egy vállalkozónak valóban szüksége van.

Mit érdemes megkérdezned, mielőtt AI-os ügyviteli rendszert választasz?

Nem kell hozzá adatvédelmi szakértőnek lenned. Már néhány egyszerű kérdés is sokat segíthet:

Használ a rendszer külső AI-szolgáltatót?
Milyen adatokat küld el neki?
Mi történik ezekkel az adatokkal a feldolgozás után?
Részt vesznek más szolgáltatók is az adatkezelésben?
Kerülhetnek az adatok az EGT-n kívülre?
Hol találok erről érthető tájékoztatást?

Amikor egy ügyviteli szoftverre rábízod az ügyfeleid és a vállalkozásod adatait, teljesen jogos elvárás, hogy tudd, mi történik velük a háttérben.

Az AI lehet hasznos.

De az adataid útja ne legyen rejtély.

További érdekes bejegyzések

7 napos modul próba!

A modul próba lényege, hogy felmérhesd, milyen modulokra van igazán szükséged. Amennyiben valaki előfizetőnk, de nem miniÜgyvitel (ők mindent korlátlanul használhatnak) csomagot használ, lehetőséget biztosítunk

Tovább olvasom »